Mielőtt elkezdenék felébredni, előtte szükségem lesz egy dupla feketére. Na nem négerekre, pedig a meccs, amit este néztem jó volt. Abban több fekete volt, nemhogy dupla.
A kétkezi munkás, miután elbúcsúzott családjától, kilépett a háza ajtaján. A két jól öltözött, állig felfegyverkezett ember odalépett hozzá.
-Hogy van uram?-kérdezte az egyik.
-Köszönöm, kipihenten, mint mindig.
Hajnali tütyörgések - 12.
Az ember, ha alvásra adja a fejét, ébredéskor bizony gyakran jár úgy, hogy érleli a dolgokat, halogatja, ahelyett, hogy gyorsan leírná gondolatait, és csak akkor jut eszébe, hogy elrakott télire néhány papírlapnyi szösszenetet, amikor gyanús szagok kezdenek terjengeni a föld felett úgy 182 centiméterre.
A beszéd, a magvas gondolatok gyilkosa. Csonthéjas. Mégis mindkettőt le lehet írni. És állítom, hogy láttam, amint a jelző határozottan leszúrja az alanyt egy tárggyal. De ez már irodalmi gyilkosság. Elkövetőit irodalmároknak is nevezik. Hasonlatosak a kalmárokhoz, akik viszont a matematikában követnek el hasonló vétségeket. Vagyis, szintén zenészek.
Hasonlattal élnék gondolataimat illetően, ami tudvalevő, hogy egészen rövid, már-már kurta, lényegretörő, és természetesen építő jellegű, bár semmi közöm sincs ehhez az iparághoz sem, mivel nem vagyok kőműves.
Szia!
Már többször is nekiültem, hogy nekiállok, vagy nekiálltam, hogy nekiülök, és írok egy rövid, tömör, csapongás, és viccmentes levelet neked, de valahogy mindig özönlöttek a szavak, és nem akartam, hogy a terjedelem miatt ne olvasd el. Ezért rövid leszek, csak előbb még ki kell találni, mivel vezessem be ezt a levelet, mert annak is rövidnek, frappánsnak, mondhatni nyúlfarknyinak kell lennie, de miket is írok le, még a végén sértésnek veszed, ha veszed, nem tudom mennyiért, de esetleg egy ezrest fizetésig...
-A fene ezt a borítékot, hogy nem akar leragadni! - káromkodott Adam magánnyomozó az irodájában, miközben megpróbált beborítékolni egy levelet. Nagyot fújva, dühösen leült, majd szomorúan tekintett körbe a helyiségben.
Mit is ünnepelek? Így alvás közben? Azt látom az ágyamból, hogy a feldíszített fa alatt ott guggol a húsvéti nyuszi, de miért hasonlít a feje a szomszédéra? Nagy fehérszakállas alak. Nyugdíjas. Díjazzák, hogy nyugton marad.
Ha mérgező dac,
és köd száll az elmére,
s mások eltiprását nem veszi észre,
Akkor tudom, hogy vége.
A lélek éhezőn
botorkál kietlen mezőn.
Lassan megszűnik léte.
Létezik egy morfogenetikus mező, ez a mező képes formálni a saját világunkat. Mindenki olyan világban él, amilyet teremt magának. Hatással van a családjára, munkatársaira, lakótársaira, a város polgáraira, akikkel együtt él.
Amikor reggel kinyitod a szemed, és a szokásos falakat látod, és tudod, hogy munkába kell indulnod, még keveredik benned az álom és a valóság. Van kedved elindulni? Ha van, akkor jó helyen dolgozol, mert tudod, hogy számítanak a munkádra. Fontos vagy.
...Az óra mutatói, mint az üres tekintetem, állnak, a cselekmények úgyszintén, és ezt az egyhangúságot nem töri meg holmi tüllszoknya, és az éjszakai Párizs-Dakar rally sem. Ismét egy hajnal, amely világossá, illetve fehérré teszi számomra, hogy mégis, mekkora veszélyeket rejt egy konyha magában. Gondoljunk csak a monotonságra, unalomra, megszokottra, ami egyenesen depresszióhoz vezethet, és akkor nem beszéltem az etnikai kérdésekről, meg egyéb diszkriminatív folyamatokról...
Jaj nekem! Ezek a hajnali telefonok az agyamra mennek. Békésen forgolódok az ágyamban, mivel tegnap óta nem tudok aludni, erre megszólal ez a...telefon. Nekem is tele van a...fonom...
Azon a bizonyos éjszakán a közeli temetőben megmozdult a föld. Nem akármilyen éjszaka volt, és ezt nemsokára be is bizonyítom, le is írom, mert, ha akármilyen éjszaka lett volna, akkor most nem lenne miről mesélnem, hiszen kit érdekel egy unalmas éjszaka...
Ha olyan témát választunk, ami éppen időszerű, és sokakat foglalkoztat, akkor csak a jó fogalmazásra és az egyéni ízre fektetve a hangsúlyt, megdöbbentő népszerűségre tehetünk szert.
Mit akarsz még? Innen az ágyadból nézve meg van mindened. Ami az alváshoz kell. De mi kell az ébredéshez? Hit. Az kell leginkább. Egy nagy adag jó erős hit. És feketekávé.
Most sajnos nem tudok csatlakozni felkelő társaimhoz, mivel munka előtt vagyok, és én munka után szoktam felébredni. Ellentétben néhány kollégámmal, akik nem szoktak munka után, igaz, előtte sem, és pláne helyette nem, mondjuk helyette nem is lenne értelme, mert ha nem dolgozik, akkor ez fölösleges.
Kezdetben minden rendben ment. Fiatal házassága jól indult. Nem kívánt és nem is vett észre semmiféle csábítást. Valódi érzéseket takaró, szerelmes kapcsolat volt ez. Odaadó, csinos felesége szinte minden gondolatát kitalálta. Kényeztette őt éveken keresztül. Boldogok voltak.
Kezdeti elkeseredésem nagyon felerősödött, amikor félálomban eszembe jutott a sorrend, mármint, hogy ki után következek a mosdóban, illetve, kit követek. Az ügy nem tűrt halasztást,
Nagyon nem kellemes dolog, ha az ember híradót, vagy hírműsort nézve alszik el a tévé előtt, és a csendesen tárgyaló képviselők hangjára ébred fel, de csak félig. Azonban a politikai pálya számomra nagyon vonzónak tűnik, de diplomáciai érzékem nincs. Mindig röviden, tömören, lényegretörően fejtem ki véleményemet, mondom ki, amit igaznak érzek.
Például tiltakozhatnánk az UFO-k ellen. Mit képzelnek az idegenek? Száguldoznak az égen. Riogatva a békésen repkedő nyugdíjasokat a mennyei zebrán való átkeléskor. Meg a piacon is engedély nélkül árulják a gagyi asztro cuccaikat.
Szuperhősök akkor születnek, amikor kellő számú ember vágyakozik, és igényli a segítséget. Azt a fajta segítséget, ami hatékony és magasabbról jön, mint az, ami ellen már képtelenek felvenni a harcot.
Gyerekkoromban három igazán jó barátom volt, akikkel szinte minden titkomat megosztottam. Sokat beszélgettünk. Ismerkedtünk a világgal, s egymás segítségével vettük észre, mi zajlik körülöttünk. Terveket szőttünk, elképzeltük, milyenek leszünk, ha felnövünk. Mit fogunk tenni, milyen dolgokkal foglalkozunk majd. Hozzám hasonlóan ők is rám bízták titkaikat, a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. Szépen megismertük egymást. Szerintem ez valódi barátság volt.
...Van már erre is nyomtatványuk? Jó. Kérek, de akkor ezzel mi legyen? Tudja mit? Átírom róla az adatokat erre a lapra. Mutassa meg, hol kell, és aláírom. Be tudok e menni? Oda maga mellé? Vannak egy kevesen itt a postán. Nem zavarja? Ja, hogy a barátom? Már hogy tudna bejönni? Akkor nem kellene a nyomtatvány. Mondom, hogy műtötték! Nem a fején. Akkor jönni tudna, csak aláírni nem biztos...
Mit is mondott éppen ez a … tanár? Miket kell behozni az iskolába? Egy szavát sem értem. Nem lehet, hogy részeg? Csak a szag miatt gondoltam. Ez parfüm? És egy férfin? De, hát ez olyan nyomjelzős, mint a sógorom szilvapálinkája! Szerintem inkább borotválkozáskor magára rántotta a piperepolcot. Van ilyen. Otthon nekem is a deszkába vert szögön lóg a kéztörlő. Régi fürdőszobám van, na. Örvendek. Hapsi. Az előbb azt mondta, Szaniter. Gondoltam én is bemutatkozom.
Leülnek egy hosszú asztalhoz és a legerősebb italból rendelnek. Ekkor néhány érthetetlen szó következik, de kiderül, hogy a Mester csak bokákol a félrenyelt rizspálinkától. A legidősebb tanítvány a segítségére siet. Csak ő meri hátba veregetni a Mestert. A művelet erősre sikerül.
Már egy hónapja megismerkedett az egyik partnercégnél Nórával. Azóta rengetegszer beszéltek telefonon, de találkozni nem volt sok esélyük. Egészen mostanáig. Józsi elmosolyodott, amikor eszébe jutott, milyen szerencsésen összeállt minden. Nóra férje kamionos, és éppen ma este indult egy hosszabb útra.
- Mozdulsz felém, szinte nincs már közöttünk semmi. A tér zárul mágnesként. Szemeinkkel keressük egymás tekintetét, tükröződik a pillantásban, a szerelmi tánc közben felfokozott vágy.
Maga nem szereti a nyereményeket? Mióta van Netem, én folyton játszom. Nem pókert. Azt csak a hétvégén szoktam a kocsmában. Emberekkel. A gépeket nem lehet megverni. Illetve lehet, csak nem szabad. Összetörik. Az embert a törzsvendégek.
Időben toporog a megbeszélt helyen. Meg tócsában. Továbbá furcsa barna masszában. Szerencséje lesz. Ha nem jön el a nő. De az éppen befordul a sarkon. Kétszer is. Jobb, mint a képen. Nagy kövér nőnek látszott, de igazából kiderült, hogy alacsony, és kövér. Odaér. Mind.
Az emberi hangnak köszönhetjük a fejlődésünket is. A mérhetetlen tudás nem veszett el általa, mert át tudtuk adni, utódainknak a tudást.
Az emberi hang például a zenében az első helyen áll. A hangszerek csak kísérik, kiszolgálják őt.
Az anya követte gyermeke tekintetét, és az üvegen keresztül, a sok rongydarab között megpillantott egy plüsskutyus fejet. A két gombszem igézhette meg a kicsit. Felállt és kérte az eladót, vegye ki a játékot onnan. Előkerült a blöki, kicsit megviselt állapotban, de még így is szemre való darab volt. Bekerült az ára a fizetendő holmik közé. Az eladónő a reklám táskába akarta rakni, de az anya elvette, és kislánya felé nyújtotta azt. A két csöpp kis kéz azonnal megragadta és mosolyogva nézte.
Ahogy fordult a gép felé, ijedten felsikoltott. A férje állt az ajtóban, egyik kezében nagykés, a másikban egy csomag vegyes zöldség.
- A frászt hozod rám, olyan csendben közlekedsz. Mi a baj?
- Aranyom, ha ezeket én megpucolom, mi marad belőle?
- Csak mosd meg és vakard le – sóhajtotta – ezek zsengék még, de ne azzal a késsel, az a hússzeletelő. Kisebbet keress.
Lábai szinte nem is érintették a talajt, ahogy haladt az utcán. Teljesen elmerült boldog gondolataiban. Útközben legtöbbször a finom elemózsia jutott az eszébe. Ettől ismét elmosolyodott. Néhányan megbámulták emiatt.
...Manapság teljesen normálisnak tűnik, ha egy nő napközben a munkahelyén, mint alkalmazott, délután otthon, mint anya, és este, mint feleség kell, hogy maximálisan teljesítsen. Ezt várják a férfiak. Ezt a mintát hozták otthonról, de elfelejtik, hogy akkor még a nők nem dolgoztak. Ma viszont munkahelyük van, és így már elég nehéz munka mellett mindezt megvalósítani. Csoda, ha a lányok ebből nem kérnek?...
-A jó üzlet titka, az igényeket mihamarabb kielégíteni, és ugye, nem árt, ha megelőzzük a konkurenciát, mivel most kezdtük ennek az újfajta törhetetlen üvegnek a forgalmazását.
-Igen tudom, én is most nyitottam az üzletet, majd ha jobban megy, alkalmazottat is veszek fel.
-Talán abban is tudnék segíteni.
-Az remek volna.
-A jó üzleti kapcsolatért mindent.
Mindketten mosolyogva fogtak kezet.
Adathordozó
Józsi bácsi. Fontos információkat juttat el az egyik irodából a másikba. Esetleg az anyacégtől a leányvállalathoz, oda és vissza. A hordozó cserélhető. Pista bácsira. Bővíthető. Plusz még egy aktatáskával, mivel két keze van.
- Gyere, igyunk egy jó hideg sört a presszóban! – rikkantotta még vidámabban.
A férfi tétován nézett végig magán. Frissen vasalt szövetnadrág volt rajta, divatos bőrcipő, és a kezében egy lapos irattáska.
- Mi van? Megnémultál? Legközelebb ne ülj ide a padra! Itt soha sincs árnyék! Nem vetted észre, hogy mindenki kerüli ezt a padot? Valaki egyszer mondta nekem, hogy ez a pad veszélyes.
Leszállhattak volna ezen a fennsíkon is a hegy közelében, de azt nem ismerték volna el sehol teljesítménynek. Azt akarták, amit a többiek, akik eddig itt pusztultak el. Megmutatni, hogy az ember bármire képes. „Bármire?” – kérdezte magától félhangosan. Ezen ismét mosolygott, ahogy erre gondolt, de az is lehet, hogy arcizmai már eleve mosolyba fagytak.
Miért nem közeledik a szomszédokhoz? Na, nem annyira gondoltam. A három lépést azért, ha lehetne … Dehogy! Cseppet sem ijesztő látvány. Csak, hát … ez a szag. Nem kellene gyakrabban fürödnie? Úgy hallottam, errefelé elég sűrűn esik az eső. Csak kiáll a kertbe egy darab szappannal … még spórolhat is.
...Hihetetlen! Már a tizedik rossz fiút lövi le a főszereplő, anélkül, hogy újra töltené a fegyverét. Milyen pisztoly lehet? Na,azért az túlzás, hogy így előrántja, és csípőből eltalál bárkit. Lőttek maguk már pisztollyal? Az a kis ólom megy ám mindenfelé, csak arra nem, amerre céloz az ember. Rendben! Csöndben maradok, de ...
Férfi:
Ez volna a csirkepörkölt? Gusztusos. Ezek a hatalmas gombócok pedig a nokedli? Hát? Nem csoda, ha nem találtál időben férjet! Apámat pedig ne említsd, annyit kell tűrnie, mint nekem. (Ezt a nőt felbérelte valaki, hogy kicsinálja az idegeimet)
Nő:
Azt mondtad, a sült húst is szereted! Gombóccal. Férjet? Találhattam volna, többet is. Emlékszel például a szemüveges barátodra? Most kórboncnok. Olyan biztonságot sugárzóan határozott, férfias volt! … Csupán nem volt kedvem ahhoz, hogy élve boncoljon, … olyan kezekkel...(Aki tűr, az én vagyok, te vadszamár, de ezt hogyan mondhatnám el neked?)
...Milyen nehezek ezek a dobozok? Csak, mert akármekkora súlyt nem emelhetek. Annyit még igen. Merre vigyem? Hová tegyem? Oda? Azt mondta árufeltöltés. Hol van ez a polc a fenttől? Ha ennyit kell hajolgatnom, oda a derekam!...
Nem fáznak? Kissé kezd hűvösödni. Magukon pedig csak ez az egy szál ezüstszínű overall van. Talán csak nem szerelők éjszakai műszakban? Azért gondoltam, mert látom, hogy ott hátul az egyikük állandóan valami műszerrel hadonászik. Mér valamit?
Nekem még van szemem. Magának hová lett? Hogyhogy mandulaműtétnél? Mi köze a kettőnek … ? Ahá! Felcserélték egy másik beteggel! Nocsak! Éppen itt áll mögöttem. De miért? Nem sikerült? Magának meg már nem volt mandulája? Értem. Akkor mit vettek ki? Úgy nem csoda, ha itt van.
Nem is szabad csodálkozni, ha a mai fiatalok nem mernek szorosabb kapcsolatot kötni. Félnek. Jobban ismerik azt a kifejezést, hogy „zsákbamacska”. Mi, annak idején legfeljebb a vásári forgatagban találkoztunk vele. Ők nap, mint nap. Honnan tudom? Szintén a reklámokból.
Hogy-hogy miért jöttem? Éppen ezt akartam kérdezni. Azt nem tudom, mit keresek itt. Nem láttam még a szerződést a gázsiról. Na, nem vagyok annyira anyagias. Elfogadok mást is. Tojás, zöldség, hús, egyéb háztáji.
- Vén hülye – mondta ki hangosan véleményét főnökéről, azután elfordult a tükörtől.
Ekkor a lift döccent egyet és megállt. Károlyt szinte azonnal elöntötte a méreg. Főnöke a késést szokta a legkevésbé megbocsátani.
- Nyomorult szerkezet – üvöltötte, és öklével hatalmasat ütött a kapcsolótáblára.
Ekkor a lift megindult, de felfelé. Károly riadtan vetette tekintetét a számlálóra.
- Jó estét, jó estét. Kicsit elkéstem, de jó, hogy idetaláltam az esküvői vacsora helyszínére. A szertartásról azonban lemaradtam. Hol az ifjú pár? Látom már, de miért öltöztek fordítva? Oh! Megzavart a hajviselet, Így hátulról. Furcsa is volt, hogy a menyasszonyi ruhás rövid hajú. Az öltönyösnek pedig hosszú copfja van. No, megfordultak végre! Most már jobb, illetve … Hiszen mindkettőnek bajusza van! Nahát, ilyet!
- Halló… apa?
- Nem hiszem. Nem ismerős a hangod. Jó számot hívtál?
- Anya telefonjában volt a szám.
- Mondd csak a nevedet.
- Én…vagyok.
- Hmm. A név…igen…stimmel. De édesanyád elhagyott engem, már vagy tizenöt éve.
Mintha egy óriás ecset dobta volna őket dühösen az égre, úgy gomolyogtak a felhők a feje felett. „Borzalmas vihar készül” –gondolta a férfi. Sráckorában sokszor élt már át ilyet, amikor több napra is elment kirándulni a várost körülölelő hatalmas erdőségbe.
Megpróbálunk mindenre figyelni, ami körülöttünk történik, s mindarra, ami a fejünkben megszületik, mint gondolat. Amikor valami mégis elkerüli a figyelmünket, nem találjuk a magyarázatot. Nem értjük, mi történt?
”Wendler Zoltán Hapsi-bácsi történetei amatőr (egyelőre csak internetes) irodalmi körökben, már-már valódi kultuszt teremtettek. A „kis öregnek” mindig helyén az esze és a szíve, fél szemével is többet tapasztal a világról, mint a legtöbben dupla szódásszifon szemüveggel, fél mondatban is többet mond napjaink aktualitásairól, mint szakértők százai tanulmányok oldalmilliárdjain keresztül. Idén ősszel az ő műveiből szervezett kabaréestet egy marcali amatőr színjátszó kör.”
(Zsirai Tibor)
09.15 Diagnózis. Tudományos ismeretterjesztés orrunk ezerféle formájáról. Szó lesz még másmilyen nózisról is, például prognózisról. A két tábor között azonban nincs nagy különbség. Vendégünk Dr. Nasal Fitos üregsebész.
05.00 - Haragszó. Ébresztő morcos korán kelőknek
05.30 - Peking, és Smoking 2008. Beszélgetések az öt füstkarika jegyében.
06.30 - Kanyarban. Politikai elemzések. Ha kicsi a sebesség, nem fontos bedőlni.
07.45 - Hangos hírek. Ordítológia. Költözéskor gellert kaptak a kanalas gémek.
08.20 - Kenyérben a lelkünk. Azért olyan drága.
05.00 Zenétlen ébresztő. Különleges effektek korán kelőknek az „Ébredés Hangjai” gyűjteménnyel.
05.30 Kakasszó vagy inkasszó? Hajnali tippek bankszakembereknek és tőzsdeügynököknek.
06.25 Reggeli séta. Barangolás a kultúra kitaposott ösvényein. Műre lépni tilos!
04.00-Hat árok nélkül: Ismerkedés azokkal az elmaradott községekkel, ahol csak öt árok van.
05.10-Magán hangzó, másokon már csak puffan: politikai elemzések
A fiatalember ránézett a karórájára és meggyorsította a lépteit. Még öt perc az utolsó vonat indulásáig, azt el kell érnie, különben nem jut haza időben. Már így is el fog késni, hiszen nem ezt ígérte otthon. Arról volt szó, hogy a kilenc órai vonattal megy. No igen, de a szerelem csodálatos dolog, és nem tartja számon a perceket, órákat.
Napsütéses hétvégére virradt minden Harapóhörcsögi lakos. Enyhe szellő lengedezett a borvirágos rét felett. Ebben a kicsiny községben, a mai szép napon került ismét megrendezésre a havonta tartandó kulturális eseménysorozat.
Ismét jelentős hétvégi napra ébredtek Harapóhörcsög lakói. Eljött az ideje az ilyenkor megrendezésre kerülő Hörcsögpusztai Zenei Napoknak. Már kora hajnalban, helyi önjelölt zenészek keresni kezdik a Szent Basszuskulcsot.
Az álmok asszonya állt előtte a bejárati ajtó küszöbén. Sokat sejtető öltözet csábító vonalain. Egyik kezében a még gőzölgő edénnyel, benne isteni illatú pörkölt. Másik kezében a sörök királya, egy teljes üveg Radeberger. Érzéki szája szólásra nyílt,
Kissé hűvös, de annál ígéretesebb hajnalra virradt Harapóhörcsög minden lakója. Eljött hát az év utolsó napja. A disznók izgatottan fészkelődnek az ólban, és a hitvesi ágyban, feleségeik mellett. Néhányukra azonban szomorú sors vár ezen a napon. Az ólban lakókra is.
Kisgyermekként Szélherceg gyakran csüngött apja nyakában. Egyszer a fülét is letépte neki véletlenül. Üvegszekrénybe tették, és elhelyezték a családi kastély saját Múzeumában. Több ősnek is volt már ott egyéb testrésze.
Fiú: Van itt valaki? Itt vagy kedvesem?
Lány: Igen, de úgy látom, más is jelen van.
Nő1: Igen. Éppen takarítok. Ürítem a lomtárat.
Bácsika: Én pedig a fröccsös poharamat.
beszed.jpg)
Artúr nevében! 
Rya ...
