Ország: Magyarország
Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér
Kistérség: Székesfehérvári
Rang: megyeszékhely, megyei jogú város
Polgármester: Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Irányítószám: 8000
Körzethívószám: 22
Teljes népesség: 101.600 fő (2007)

A város területén már i.e. az 5. századból is találtak emberi települést.
A római korban a városhoz közeli Gorsium játszott fontos szerepet. Itt találkoztak a legjelentősebb kereskedelmi utak, valóságos csomópont volt a Balaton és a Velencei-tó térségében. Innét vezettek az utak a Móri-árkon és a veszprémi térségen keresztül északra és nyugatra, a Balkán-félszigetre, a dunai átkelőhely felé ( a mai Budapest), az Adriára és Itália felé.
A várost 972-ben Géza fejedelem alapította a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő 4 szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kis kővárat épített, palotával és templommal. Neve: Alba Regia.
István alakított igazi várost a kis kővárból, világi központot királyságának. Gyönyörű bazilikát épített, az akkori Európa igényeinek megfelelőt (1003-1038). 1540-ig 43 magyar királyt koronáztak városunkban és 15-öt temettek el.
1242 tavaszán a tatárok megpróbálták elfoglalni a várost, de a hirtelen hóolvadás megmentette a mocsaraktól övezett várost.
A mohácsi csatát követően (1526) Buda török kézre került, majd 1543-ban Fehérvár is erre a sorsra jutott. A törökök szörnyű rombolást végeztek. Ekkor semmisült meg a gyönyörű királyi bazilikánk is. A lakosság nagy része elmenekült. Rövid visszafoglalást leszámítva (1601), Fehérvár csak 1688-ban rázta le a török igát.
A 18. századtól a város újból fejlődésnek indult. 1703-ban visszakapta a szabad királyi város rangot.
1848. március 15-én a fehérvári polgárság és fiatalság csatlakozott a forradalomhoz. Ennek leverése után a hatalmasra nőtt Budapest mögött Fehérvár gyengén iparosított városka maradt. A trianoni békeszerződés után fellendülés következett, köszönhetően a háborús előkészületeknek.
A II. világháború után erőltetett iparosítás következett. 1970-re a város lakossága 100 ezer főre gyarapodott. Az aluminium-hengermű, motorjárműgyár, Ikarusz autóbuszgyár, Videoton rádió- és televíziógyár pezsdülést hoztak a város életébe. Új lakótelepek épültek, de a belváros megmaradt barokk karakterben. Legszebb barokk épületeink: a székesegyház, a püspöki palota és a Városháza.
A régészeti kutatások sok középkori maradványt tártak fel, ezeket restaurálták és kiállították. A Romkertben találhatóak a románkori bazilika romjai és Szent István szarkofágja a 11. századból.