|

|
Thiry
Gyula
Budapesten
született 1938-ban. Mint lelkes
korcsolyázó és bokszoló, a
Hadsereg Boksz
Klub
csapatának tagjaként olyan
olimpiai érmesekhez csatlakozott, mint Papp
László. Kezdetektől fogva
elitsportoló-képzésben
részesült, megtanulhatta, milyen
követelményekkel és
privilégiumokkal jár az ötvenes
években a legkiválóbb
sportolók közé tartozni. Bár
a sport révén hozzájuthatott a korban
elérhető összes kedvezményhez,
életmódja nem akadályozta meg a
tizenhét éves fiatalembert abban, hogy
felismerje
a rendszer elnyomó jellegét. Thiry csatlakozott a
szabadságharcosok hazafias csoportjaihoz. |
Magyarországról
útja először Ausztriába,
majd Németországba
vezetett, ahol első találkozása a karatéval
a véletlen műve volt.
Árnyékbokszolást gyakorolt
éppen az egyetem tornatermében, amikor
meglátta egy diáktársát,
amint katamozdulatokat gyakorol. Megkérdezte tőle, mire
való mindez, majd felajánlotta, hogy
mérjék össze a tudásukat. A
diák legyőzte őt, de abban a pillanatban meg is győzte a
karate értékeiről. Így
emlékszik a Shihan erre a napra:
„Egy
japán fiú gyakorolt egy
katát, mi éppen boxoltunk, s én nem
bírtam megállni, hogy ne kérdezzek
rá, mi a haszna az első látásra
táncnak tűnő mozdulatoknak. Ő azt mondta, hogy ezek nem
tánclépések, hanem egy Karate Kata
elemei, majd egy rövid küzdelembe
bocsájtkoztunk, ahol kaptam egy-két visszafogott
erejű, de elgondolkodtató rúgást.
Először úgy gondoltam ezt követően, hogy
„egy úriember nem rúg”, de
átértékelve
rájöttem, hogy bizony nem jöhet rosszul,
ha az ember megtanulja ezeket a
„trükköket”. Pár
hét múlva az előbb említett
japán fiútól elkezdtem tanulni a
Karate technikáit. A Karatében elsősorban a
technika számít, nem pedig a fizikum, ezt igen
fontosnak tartom hangsúlyozni.”
A
tudásvágy sokféle ismeretanyag
összegyűjtésére sarkallta,
ezért Japánba, Okinawa
szigetére
is ellátogatott, hogy ott több éven
át elmélyülhessen a karate
művészetében.
Osakában
nem más, mint Teruo Hayashi
mester fogadta tanítványául.Egyetlen
nem japánként a képzési
folyamat nemcsak megterhelő, hanem megalázó is
volt számára, de ennek a folyamatnak
aztán számottevő
következményei lettek az Egyesült
Államok karateprogramjára nézve.Thiry
alapította meg 1966-ban Seattle-ben
Washington Állam Karate
Szövetségét,
a karateiskolák folyamatosan terjeszkedő
hálózatával, amely magas
színvonalon felkészült
karatékák ezreit bocsátotta ki,
és több száz nemzeti és
nemzetközi érmet szerző versenyzővel
büszkélkedhetett.
1972-ben, a párizsi
világbajnokságon, hogy elősegítse a
legfiatalabb korosztályok bevonását a
sportágba, 7 éves gyerekekkel mutatott be
szinkron-katát. Ma a gyermekek képzése
már elválaszthatatlan a karateklubok
működésétől mindenütt a
világon. A nők ugyancsak fontos tagjai a Washington
Állami Karate Szövetség
diáktagozatának, és
egyúttal a legütőképesebb
éremszerzői az USA 18 éven felüli
nemzeti válogatottjának, ami azzal is
együtt jár, hogy a női
karatékák példaképei lettek
a fiatal amerikai nők százezreinek. Ma a nemzeti
szövetség tagjainak 40
százaléka nő.
Julius Thiry karatebírói
pályája
a világ első számú
karatebírójának, Soke
Teruo Hayashinak a
felügyeletével indult el, és
odáig fejlődött, hogy Thiry
Észak-Amerika és Latin-Amerika
karatebírói tanácsainak
elnöke lett: ő a felelős az egész amerikai
földrész
bíróképzéséért.
Mint világszerte elismert kata- és
kumiteszakértõ, 2001-es
visszavonulásáig több mint 17
éven át operatív vezetője volt a
Karate Világszövetség
Bírói Tanácsának.
Az USA
nemzeti csapatának edzőjeként
tanítványának tudhatta az
Egyesült Államok mindmáig egyetlen
férfi kata világbajnoki
éremszerzőjét. Tanítványai
290 nemzetközi érmet szereztek, és
eljutottak a legmagasabb helyezésekig az összes
meghirdetett kategóriában. Egyetlen
másik amerikai iskola sem volt ennyire eredményes
és töretlenül fejlődő, s egyikük
sem büszkélkedhetett ennyi nemzetközileg
is sikeres sportolóval.
Thiry
edzõi
pályájában minden más
tényezőnél fontosabb szerepet játszott
az a következetesen végigvitt elv, hogy
elsődlegesen a karate-do művészetét,
másodsorban pedig a sport többi
erényét sajátíttatta el
tanítványaival.Jelenleg Thiry
mester 8. dan
fokozatú a Hayashi-ha
Shito-ryu-ban. Szakmai
vezető pozíciókat töltött be e
sportág három
különböző szervezetében,
és egészen visszavonulásáig
az Össz-Amerikai Szövetség szakmai
alelnöke volt. A Pán-Amerikai Karate
Szövetség elnöki tisztjét 16
éven át tölötte be, melynek
napjainkban alelnökeként tevékenykedik,
emellett vezetőségi tagja az USA
Olimpiai
Bizottságának is.
Nem csak
szakmai tudásáért, hanem a
magyarországi Shito-ryu-nak 1984 óta
nyújtott
támogatásáért is
tiszteljük az Amerikai Egyesült Államokban
élő Shihan Thiry Gyulát
|