|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Soke
Kenwa Mabuni
|
|
A
Shito-Ryu iskolát Soke
Kenwa Mabuni
alapította (1890-1952). Mabuni, mint sok más
régi karate mester, az okinawai harcos
kasztból
származott. A Mabuni család tagjai az okinawai
családok szolgálatában
álltak több száz évig. Mabuni
képzését leginkább
két mester végezte. 13 éves
korában Mabuni Yasutsune
„Ankou” Itosu
(1830-1915) tanítványa lett.
Itosu
okinawai
Shuri-Te-tt tanított és neki
tulajdonították a pinan kata
kifejlesztését, továbbá az
ő érdeme a korai karate okinawai iskolai rendszerbe
szervezése. Itosu az egyik leghíresebb okinawai
karate mester tanítványa volt, Sokon Matsumura
(1792-1887), a Shorin-Ryu
megalapítójáé. |
Soke
Teruo Hayashi 10. dan |
|
|
Hayashi
mester
a
karate
és a kobudo
legendája.
1924-ben született Nara városában.
Gyermekkorában judózott,
amiben 3. dan
övfokozatot ért el. Hayashi közvetlen
tanítványa volt Kosie Kokuba
és Mabuni
mestereknek (Japánban kissé eltérően
Kunibának ejtik). Abból
a
célból, hogy ne csak a
Japánban művelt
változatát ismerje meg, Hayashi 1955-ben a karate
szülőhazájába,
Okinawára
utazott, hogy megismerje a karate gyökereit is.
Itt
karatét és fegyveres
harcművészetet
tanult Shoshin Nagaminétól, a matsubayashi
shorin-ryu megalapítójától,
valamint Kenko Nakaimától, aki a
kevéssé ismert, de annál
hatékonyabbnak tartott ryuei-ryu nevű, csak
zárt
családi körben tanított
stílus mestere volt. Nakaima csaknem egy év
kemény
próbálkozás
után fogadta tanítványául
Hayashit, aki így az első
kívülállóként
tanulhatta meg és oktathatta az addig
féltve
őrzött stílust. |
Hanshi
Julius Thiry 8.dan |
|
|
Thiry Gyula
Budapesten született 1938-ban. Mint lelkes
korcsolyázó és bokszoló, a
Hadsereg Boksz
Klub
csapatának tagjaként olyan
olimpiai érmesekhez csatlakozott, mint Papp
László. Kezdetektől fogva
elitsportoló-képzésben
részesült, megtanulhatta, milyen
követelményekkel és
privilégiumokkal jár az ötvenes
években a legkiválóbb
sportolók közé tartozni. Bár
a sport révén hozzájuthatott a korban
elérhető összes kedvezményhez,
életmódja nem akadályozta meg a
tizenhét éves fiatalembert abban, hogy
felismerje
a rendszer elnyomó jellegét. Thiry csatlakozott a
szabadságharcosok hazafias csoportjaihoz. |
dr.
Mészáros
János Shihan 6. dan |
|
|
„1978-ban,
14
évesen hallottam először a
karatéról. Középiskolai
tanulmányaimat Miskolcon a Bláthy Ottó
Villamosipari Műszaki
Szakközépiskolában
végeztem, és az iskolában tartott
karateedzéseket Mathilde de Jesus Pitty Hernandez
mester,
aki a karate shito-ryu stílusát
tanította. 15 évesen nagy hatással
volt rám a karate, teljesen belevetettem magam.
Hónapokon belül kiderült, hogy
tehetséges vagyok, egy-másfél
év után már versenyen vettem
részt. Életem legfontosabb
részévé vált a
karate.”
A 14 esztendős
fiú
számára akkor sem volt idegen a sport
világa, mert korábban
atlétaként és
cselgáncsozóként már
megízlelte az edzések néha monoton
ugyanakkor kitartást igénylő
pillanatait
és persze a sikert is.
|
A
karate egy ősi
távol-keleti eredetű küzdőművészet,
és egyben az egyik legfiatalabb küzdősport. Test-
és léleképítő rendszer,
amely sporttá vált, és több
különböző ágon fejlődik. A karate
japán küzdősport; a közös eredetű
harcművészethez a japánok
hozzátették a maguk
végtelenül precíz, rendszerező
képességét,
mentalitását és a szamuráj
hagyományokat.
Több,
alapjaiban azonos, de
részleteiben eltérő elveket valló
és gyakorlatot követő
stílusirányzat és ennek megfelelően
több stílusszövetség
létezik. A legfontosabb tradicionális karate
stílusok a következők: shito-ryu, shotokan,
goju-ryu és wado-ryu. A
Világszövetség, a WKF
(World Karate Federation)
összefogja ezeket a stílusokat, és
közös versenyszabályokat dolgozott ki
számukra. Rendszeresen szerveznek Európa-
(évente) és
Világbajnokságokat
(kétévente).
A karatéban nagy szerephez
jut a fegyelem,
amely a
külsőségeken túl a sportolók
tudatára,
gondolkodásmódjára is komoly
hatást gyakorol. Pontosságra,
kitartásra, önuralomra, tiszteletre és
szerénységre, valamint
közösségi életre nevel.
Változatos mozgásformáival a test
minden porcikáját alaposan megmozgatja, pontos,
szép mozgásra tanít, és a
hosszú ifjúság előnyével,
jó közérzettel, frissességgel
ajándékoz meg. Élettani
hatásainál fogva a legjobb és
leghasznosabb szárazföldi sportok egyike.
A karate
kezdetben az
önvédelem
művészete és tudománya volt, olyan
emberek számára, akiknek nem volt
fegyverük. Az okinawai karatemesterek úgy
gondolták, hogy a karate az ő vallásuk
meghosszabbítása, egyfajta életforma.
Önvédelmi módszerként azonban
az idők folyamán egyre kevésbé volt
rá szükség, mind inkább
fizikai kondicionáló
módszerré vált, s a versenyrendszer
bevezetésével sporttá alakult. A
karate olyan népszerű lett, hogy iskolák,
egyetemek, kezdték tanítani
sportoktatásukban.
A
karatéka a
saját testét –
lábát, kezét,
könyökét, stb. – csendes,
rejtett fegyverekké edzi, amelyek
szükség esetén villámgyorsan
működnek. Reflexei annyira pontosak, hogy
védőfelszerelés nélkül is
képes harcolni ellenfelével. A karatét
a testmozgás tudományos alapjain
dolgozták ki, s a karatékát fizikai
és mentális értelemben
egyaránt egészséges, jól
koordinált személlyé
formálja. Fő haszna és iránya az
egészséges fizikai, mentális
és erkölcsi fejlődés.
A karate-do
az „üres
kéz útját”,
azaz, átvitt értelemben a fegyvertelen
önvédelmet jelenti. A haladók
szintjén a kara = üres szó
már új jelentésre tesz szert, azt
jelenti, hogy üressé, indulatmentessé,
nyugodttá tudod tenni magad. Küzdelem
közben elmúlik az indulat, a félelem,
és normálisan tudod
értékelni és elvégezni a
rád váró feladatokat.
A
karate-do = a karate útja: életforma.
Az,
aki arra
vágyik, hogy elsajátítsa
a Kelet filozófiáját, a karate
tanulmányozása során képes
lesz rá.
A do
= út, amelyen
végig kell menni. Mindenkinek meg van a saját
útja, amelyen az élete folyamán
végighalad. Aki azonban előreszalad, elfárad, aki
pedig letér az útról, az
eltéved. Egy japán mondás szerint az,
aki rendszeresen edz, és meg tudja magát
védeni másképp él.
|
A
shito-ryu
kialakulása
 |
A
karate
szülőföldje Okinawa.
Okinawa Kína és Japán
között helyezkedik el, és a Ryu-kyu-szigetcsoport
legnagyobb szigete. Történelmét
földrajzi fekvése nagyban meghatározta.
Kultúráját kínai
és japán hatások
alakították. A pusztakezes küzdelem
alapjául
a kínai shaolin
irányzat szolgált.
Az
Okinawa-te
(okinawai kéz), ahogy abban az időben nevezték,
fokozatosan fejlődött ki a szigeten.
Kialakulását nagyban befolyásolta,
hogy az 1300-as évek közepén a
király rendeletben tiltotta meg polgári
személyek számára a
fegyverviselést. Az 1600-as évek
elején a szigetet japán katonaság
szállta meg, és a fegyverviselést
ezután minden okinawai számára
megtiltották. Az ellenálláshoz a
japánokkal szemben köznapi
eszközöket kezdtek alkalmazni, és
így alakult ki a sajátos okinawai
fegyverhasználat, amely a pusztakezes küzdelem
művészetének része lett. |
 |
A
shuri első
nagymestere Sakugawa volt. Az ő tanítványa volt a
shuri-te legendás mestere, Matsumura Sokon, akiről
számos csodás történetet
mesélnek. Győzelmeit nem csupán technikai
ügyességével érte el, hanem a
lélektan gyakorlati alkalmazásával is.
A királyi család oktatója volt.
Matsumura
tanítványa, Anko Itosu
(1830-1957)
mestere volt Kenwa Mabuninak és Gichin Funakoshinak
(1868-1957), aki a shotokan stílust kialakította
Japánban.
Az
1800-as évek
végéig csupán az a
karateirányzat létezett Okinawán, amit
Sakugawa, majd tanítványa, Matsumura oktatott.
A
másik
kareteirányzat
megalapítása, amelynek központja Naha
város lett, Higaonna Kanryo (1845-1915) nevéhez
fűződik. Tanítványai közül a
leghíresebb Chojun Miyagi (1887-1953) volt, aki rendszerezte
mestere tanításait, és
kiegészítette a Kínában
töltött évei során
elsajátított légzés-
és lelkigyakorlatokkal és más
kínai küzdelmi elemekkel. Az új
módszert gojunak nevezte, a kemény (go)
és a lágy (ju) szavak
összevonásából.
|
|
|
 |
Kenwa
Mabuni (1889-1952)
két mestertől is tanult, Anko Itosutól
és Higaonna Kanryótól.
Egyesítette a dinamikus,
gyors,
hosszú
mozgássorozatot és a stabil,
körkörös, rövid, erős
mozgásrendszert, és
megalapította a
shito-ryut. Ezért a shito-ryu stílusra
jellemző,
hogy a hagyományok tiszteletben
tartásával kétféle
mozgásrendszer található meg
benne,
különösen a katákban, a
formagyakorlatokban. A shito-ryu 60 katája
közül, fele a shotokan, másik
fele a
goju-ryu stílusra hasonlít. Kenwa Mabuni a shito-ryu
megnevezést két mestere iránti
tiszteletből nevük kezdőbetűjéből
alakította ki.
Kenwa
Mabuni nemesi bushi
(harcos) családból származott.
Családja évszázadokon
keresztül szolgálta az okinawai
nemeseket.
Mabuni
13 évesen kezdett karatézni Anko
Itosunál, aki
nagy hatással volt rá. Itosu
halála
után Mabuni a sírhelynél
szentélyt készített, és
naponta gyakorolta az Itosutól tanult katákat.
Mabuni barátja, Miyagi mutatta be Higaonna
Kanryónak,
akitől a naha-te stílust tanulta.
|
1929-ben Mabuni
végleg letelepedett Osakában.
Rendőrtisztként sokat utazott, és
több
helyen is tanított karatét. Kezdetben Hanko-ryu
néven regisztráltatta
dojoját,
később megváltoztatta, és
shito-ryu lett a hivatalos
neve. A mesteri iránt
érzett tiszteletből, azok
neveinek betűiből
alakította ki ezt a kifejezést.Az
elnevezés miatt
többen támadták Mabunit, mivel
komolytalannak találták a
rövidítéseket. Mabuni viszont meg volt
győződve arról, hogy jó az, ha az emberek
személyhez tudják kötni az
irányzatot.
Mabuni híres tanítványai
közé tartozott Teruo
Hayashi, aki a senshin-kai
vezetője lett Kuniba halála után.
Később létrehozta a
Hayashi-ha Shito-ryut.
A Shito-ryu
nagy hangsúlyt helyez a hagyományok
megőrzésére, tiszteletére, de
bátran használja más
stílusok jó technikáit is a
sajátjai mellett. Fontosnak tartja a katák
(formagyakorlatok) tanulását (ebben a
stílusban van a legtöbb kata), és
jó viszonyt alakít ki más
stílusokkal.Kenwa Mabuni halála után
több iskola
alakult a shito-ryun belül. Ezek az iskolák vezető
mestereik szerint különböznek.
Hayashi
1960-ban megalapította saját
kobudo-iskoláját, a kenshin-ryut,
amelynek 10. danos mestere. Soke Teruo Hayashi volt a WUKO technikai
igazgatója, amelyet később WKF (World
Karate
Federation) néven szerveztek újjá.
Más hasonlóan fontos tisztségeket is
elért: a WKF bírói
testületének elnöke volt, a
Japán Karate Szövetség pedig a 10.
dant adományozta
neki az elvégzett munkája és a karate
érdekében tett
erőfeszítései
elismeréseképpen.
|
|
A
shito-ryu
Magyarországon
Teruo
Hayashi
mester 1984-ben
látogatott először Magyarországra,
és az IBUSZ Világkupa résztvevőit
elkápráztatta fergeteges
bemutatójával. Borotvaéles
szamuráj-kardokkal támadták, s ő a
vágások felett átugorva mutatta be
technikáit. A tanítványa Shihan
Julius Thiry (8. dan)
ugyancsak 1984-től nyújt óriási
segítséget a magyarok
számára a shito-ryu
tanulásában. Eredeti neve Thiry Gyula, hiszen
tizenévesen vándorolt ki először
Németországba, majd az Amerikai Egyesült
Államokba.
 |
Óriási
segítséget
jelent
számunkra, hogy az ő
közreműködésével a
saját anyanyelvünkön tanulhatjuk a
karatét. A magyar shito-ryu mestereknek
rendszeresen
biztosítja a lehetőséget, hogy seattle-i
edzőtermeiben tovább képezzék magukat.
De nem csak a hazai shito-ryu karate, hanem a Magyar Karate
Szövetség sorsát is
szívén viseli. Elindította a hazai
bíróképzést,
megjelenésével és
példamutatásával tekintélyt
szerzett a magyarországi Hayashi-ha Shito-ryu
számára.
1984-ben
Kurdi
Gábor 2. danos
shotokanos mesterként meghívást kapott
Shihan Julius Thirytől és
feleségétől,
Tomikótól az Amerikai Egyesült
Államokba, ahol megismerkedett a Hayashi-ha Shito-ryuval. Az
első meglepetés az volt, hogy a Seattle-i
egyetemen
tananyagként oktatták a karatét. A
második, hogy Amerikában egy magyar
ember oktatja
a japánokat karatéra. Ez nagyon megfogta Kurdi
Gábort. Miután hazatért a
saját klubjában Z
ÁSÉ-ban
tartott először shito-ryu edzéseket.
A
váltás nagyon nehéz volt. Az ÁSE
után a Miskolci
Justitia Fuji-Yama Se
,
majd a BKV
Egyesület csatlakozott a
stílushoz. A ma harminchat klubot
számláló Hayashi-ha
Shito-ryu
szakág eredetileg e három klub
tanítványaiból állt
össze. Azóta ebben a stílusban 80
danos
mester van, ami igen nagy szó, hiszen
hosszú
évek kitartó munkája kell ahhoz, hogy
valaki elérhesse az
áhított
feketeövet. |
A
Hayashi-ha Shito-ryu olyan gyorsan terjedt el
Magyarországon, hogy 1986-ban már
hatszáz fős országos
edzőtábort
rendeztek Tiszafüreden, amelyet Julius Thiry, és
felesége, Kathy
Jones tartottak. 1991-ben
Mikulás Kupa
néven rendeztek versenyt hazánkban, amelyen 14
ország 600 versenyzője vett részt,
köztük pedig 100 amerikai, akik Thiry
mester
tanítványai voltak. |
 |
1992-től
Miskolcon 10
alkalommal rendezte meg a versenyt Dr.
Mészáros János,
aki jelenleg már a Magyar Karate
Szövetség elnöke és a Nemzeti
Sportszövetség alelnöke. Ez a
versenysorozat a magyarországi Hayashi-ha Shito-ryu
legnagyobb sikere, mert volt év, amikor több mint
45 ország 2700 versenyzője
mérkőzött meg
rajta. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Karate kereső - Több
ezer címszóval !
