Hanshi Julius Thiry 8. dan

Thiry Gyula Budapesten született 1938-ban. Mint lelkes korcsolyázó és bokszoló, a Hadsereg Boksz Klub csapatának tagjaként olyan olimpiai érmesekhez csatlakozott, mint Papp László. Kezdetektől fogva elitsportoló-képzésben részesült, megtanulhatta, milyen követelményekkel és privilégiumokkal jár az ötvenes években a legkiválóbb sportolók közé tartozni. Bár a sport révén hozzájuthatott a korban elérhető összes kedvezményhez, életmódja nem akadályozta meg a tizenhét éves fiatalembert abban, hogy felismerje a rendszer elnyomó jellegét. Thiry csatlakozott a szabadságharcosok hazafias csoportjaihoz.

   Magyarországról útja először Ausztriába, majd Németországba vezetett, ahol első találkozása a karatéval a véletlen műve volt. Árnyékbokszolást gyakorolt éppen az egyetem tornatermében, amikor meglátta egy diáktársát, amint katamozdulatokat gyakorol. Megkérdezte tőle, mire való mindez, majd felajánlotta, hogy mérjék össze a tudásukat. A diák legyőzte őt, de abban a pillanatban meg is győzte a karate értékeiről. Így emlékszik a Shihan erre a napra:

   „Egy japán fiú gyakorolt egy katát, mi éppen boxoltunk, s én nem bírtam megállni, hogy ne kérdezzek rá, mi a haszna az első látásra táncnak tűnő mozdulatoknak. Ő azt mondta, hogy ezek nem tánclépések, hanem egy Karate Kata elemei, majd egy rövid küzdelembe bocsájtkoztunk, ahol kaptam egy-két visszafogott erejű, de elgondolkodtató rúgást. Először úgy gondoltam ezt követően, hogy „egy úriember nem rúg”, de átértékelve rájöttem, hogy bizony nem jöhet rosszul, ha az ember megtanulja ezeket a „trükköket”. Pár hét múlva az előbb említett japán fiútól elkezdtem tanulni a Karate technikáit. A Karatében elsősorban a technika számít, nem pedig a fizikum, ezt igen fontosnak tartom hangsúlyozni.”A tudásvágy sokféle ismeretanyag összegyűjtésére sarkallta, ezért Japánba, Okinawa szigetére is ellátogatott, hogy ott több éven át elmélyülhessen a karate művészetében. 

   Osakában nem más, mint Teruo Hayashi mester fogadta tanítványául.Egyetlen nem japánként a képzési folyamat nemcsak megterhelő, hanem megalázó is volt számára, de ennek a folyamatnak aztán számottevő következményei lettek az Egyesült Államok karateprogramjára nézve.Thiry alapította meg 1966-ban Seattle-ben Washington Állam Karate Szövetségét, a karateiskolák folyamatosan terjeszkedő hálózatával, amely magas színvonalon felkészült karatékák ezreit bocsátotta ki, és több száz nemzeti és nemzetközi érmet szerző versenyzővel büszkélkedhetett. 1972-ben, a párizsi világbajnokságon, hogy elősegítse a legfiatalabb korosztályok bevonását a sportágba, 7 éves gyerekekkel mutatott be szinkron-katát. Ma a gyermekek képzése már elválaszthatatlan a karateklubok működésétől mindenütt a világon. A nők ugyancsak fontos tagjai a Washington Állami Karate Szövetség diáktagozatának, és egyúttal a legütőképesebb éremszerzői az USA 18 éven felüli nemzeti válogatottjának, ami azzal is együtt jár, hogy a női karatékák példaképei lettek a fiatal amerikai nők százezreinek. Ma a nemzeti szövetség tagjainak 40 százaléka nő.

   Julius Thiry karatebírói pályája a világ első számú karatebírójának, Soke Teruo Hayashinak a felügyeletével indult el, és odáig fejlődött, hogy Thiry Észak-Amerika és Latin-Amerika karatebírói tanácsainak elnöke lett: ő a felelős az egész amerikai földrész bíróképzéséért. Mint világszerte elismert kata- és kumiteszakértõ, 2001-es visszavonulásáig több mint 17 éven át operatív vezetője volt a Karate Világszövetség Bírói Tanácsának.Az USA nemzeti csapatának edzőjeként tanítványának tudhatta az Egyesült Államok mindmáig egyetlen férfi kata világbajnoki éremszerzőjét. Tanítványai 290 nemzetközi érmet szereztek, és eljutottak a legmagasabb helyezésekig az összes meghirdetett kategóriában. Egyetlen másik amerikai iskola sem volt ennyire eredményes és töretlenül fejlődő, s egyikük sem büszkélkedhetett ennyi nemzetközileg is sikeres sportolóval.

   Thiry edzõi pályájában minden más tényezőnél fontosabb szerepet játszott az a következetesen végigvitt elv, hogy elsődlegesen a karate-do művészetét, másodsorban pedig a sport többi erényét sajátíttatta el tanítványaival.Jelenleg Thiry mester 8. dan fokozatú a Hayashi-ha Shito-ryu-ban. Szakmai vezető pozíciókat töltött be e sportág három különböző szervezetében, és egészen visszavonulásáig az Össz-Amerikai Szövetség szakmai alelnöke volt. A Pán-Amerikai Karate Szövetség elnöki tisztjét 16 éven át tölötte be, melynek napjainkban alelnökeként tevékenykedik, emellett vezetőségi tagja az USA Olimpiai Bizottságának is.

Nem csak szakmai tudásáért, hanem a magyarországi Shito-ryu-nak 1984 óta nyújtott támogatásáért is tiszteljük az Amerikai Egyesült Államokban élő Shihan Thiry Gyulát

„1978-ban, 14 évesen hallottam először a karatéról. Középiskolai tanulmányaimat Miskolcon a Bláthy Ottó Villamosipari Műszaki Szakközépiskolában végeztem, és az iskolában tartott karateedzéseket Mathilde de Jesus Pitty Hernandez mester, aki a karate shito-ryu stílusát tanította. 15 évesen nagy hatással volt rám a karate, teljesen belevetettem magam. Hónapokon belül kiderült, hogy tehetséges vagyok, egy-másfél év után már versenyen vettem részt. Életem legfontosabb részévé vált a karate.” A 14 esztendős fiú számára akkor sem volt idegen a sport világa, mert korábban atlétaként és cselgáncsozóként már megízlelte az edzések néha monoton ugyanakkor kitartást igénylő pillanatait és persze a sikert is. „Gyermekkkoromban sakkoztam, megyei bajnok voltam. Aztán jó ideig judóztam, s a fizikai adottságiam kapcsán le tudtam győzni a társaimat, de nem éreztem kihívásokat, abbahagytam. A középiskola legelején az atlétika foglalt le, nagyon jó futó voltam. Aztán jött a karate, megváltozott minden, és hiába tetszett több sportág, nem tudott szerepet kapni az életemben még hobbi szinten sem. Mély elkötelezettséget érzek azóta is a karate iránt.”

„Kisiskolás koromban a gyermek és serdülő versenyeken mindkét sportágban értem el érmes helyezéseket, különösen a futás ment jól, de amikor rátaláltam a karatéra, már egyik sport sem érdekelt tovább. Ami vonzott ebben az idegen, általam akkor még ismeretlen sportágban, az a karate misztikus világa volt. Nekem viszonylag rövid időn belül sikerült elérnem azt a szintet, ami után versenyeken indulhattam. Persze a tudást sehol sem adják ingyen, és nekem is keményen kellett dolgoznom két éven keresztül azért, hogy nemzetközi versenyeken rajthoz állhassak.

   Naponta 6-8 órát edzettem a tanulás mellett. Az edzések után és előtt rengeteget gyakoroltam külön, s később, amikor egyre inkább rátaláltam a karatéra, már egyéni edzéseket is tartott nekem a mesterem, Mati. Az én első nemzetközi versenyem Szolnokon volt, 17 éves koromban. Akkor ifjúsági korúként a felnőttek között indultam, hiszen akkoriban még nem rendeztek korosztályos bajnokságokat. A negyedik helyen végeztem, de nem estem át a ló túloldalára, hiszen tudtam, hogy innentől kezdve még többet kell tennem azért, hogy előbbre léphessek.”

   A középiskola elvégzése után jelentkezett a budapesti Műszaki Egyetemre ahová felvették, de mégsem iratkozott be az iskolába, mert abban az időben lett magyar válogatott, sa még több edzést igénylő megtiszteltetés mellett nem tudta vállalni a felsőoktatási tanintézménynél elengedhetetlen többórás tanulást. 1986-ban levizsgázott fekete övre, majd 1987-ben megszerezte a 2. dan övfokozatot.

   „A karate volt a mindenem, és az a mai napig is. Nem bántam meg, hogy kihagytam a műszaki pályát, mert három évvel később felvettek a jogi egyetemre, és akkor már csak napi 4-6 órát kellett edzenem, így tudtam időt szakítani a tanulásra is.”
   „1980-1985-ig a kyokushin, majd ezt követően 1992-ig a magyar karate-do válogatott tagja voltam. A Szolnok Kupa versenysorozatot emelném ki elsősorban, melyen az ország legjobbjai küzdöttek meg egymással. Több szakág vett részt, mint például a taekwondo, kick-boksz, kyokushin, shotokan. Sikeres, kemény küzdelmek voltak ezek.” 

   Mészáros János Sensei 12 évig volt válogatott, s ezalatt 38 versenyen állt rajthoz. A dicsőséglista párját ritkítja, hiszen válogatottként 36 érmet tehetett a vitrinjébe. A számtalan első, második és harmadik hely mellett mindössze kétszer kényszerült idő előtti búcsúra.

    „Az tény, hogy óriási energiákat emészt fel minden esztendőben a Világkupa megrendezése, hiszen mintegy 600 ember munkáját kell összehangolni, de megéri, mert nincs annál csodálatosabb érzés, mint amikor láthatjuk munkánk gyümölcsét a gyerekeket és a kamaszokat versenyezni.” – fogalmazott a Mészáros Sensei akkoriban.

    1993-ban sikeresen letette a 3. danos vizsgát. Mészáros János Sensei 1995-ben 1 hónapot töltött Shihan Julius Thiry felügyelete alatt Amerikában, ahol a napi 4-5 edzés nagy hatással volt rá.1995. májusában az országban elsőként nyitott saját Karate és Kondicionáló edzőtermet amerikai mintára, mely 10 évig székelt a Testvérvárosok útja 15. szám alatt Miskolcon.1995 októberében Esterházy Miksa-emlékérem elismerést adományozott neki Kuncze Gábor az akkori belügyminiszter addigi sportpályafutásáért.    1996 novemberében megválasztották a Magyar Karate Szakszövetség alelnökének. 

   1996-os év végén a Magyar Karate Szakszövetség évzáró ünnepségén a miskolci Világkupa nagyszerű lebonyolításáért Mészáros János Sensei valamint két társa, Kovács Csaba Zoltán Sensei és Rémiás László Sensei jutalmazásban részesültek.Egyesületünk vezetőjeként elutazott Fort Myersbe (Florida, USA), ahol az 1997. július 31 – augusztus 3. között megrendezésre került Hayashi-ha Shito-ryu Világbajnokságon vett részt.1998. novemberében az elsők között alakult meg az országban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Karate Szövetség, amely az első megyei szövetségek egyike volt. A megyei szövetség megalapítása Mészáros János Sensei nevéhez fűződik, aki eleinte az elnöki tisztségét is betöltötte.  1999. május 28-án a Sensei Mészáros Jánost választották meg 4 évre a Magyar Karate Szakszövetség elnökévé, ezzel ő az első olyan ember aki nem budapestiként szerezte meg ezt a tisztséget. „Jóleső érzés, hogy egyhangú szavazást követően nyertem el a megtisztelő címet, ami jelentős többletfeladattal jár együtt.” 

    Ennek következményeként 2000. február 22-én Mészáros Sensei lemondott a Megyei Karate Szövetség elnöki posztjáról, melyet Csordás József Sensei vett át. Azóta meghosszabították az MKSZ elnöki tisztségét.2001-től Sensei Mészáros tölti be a Nemzeti Sportszövetség alelnöki posztját is. 2006-ban újraválasztották a következő ciklusra is.2002-ben levizsgázott 5. dan fokozatra, mellyel a magyarországi Hayashi-ha Shito-ryu stílus második legmagasabb fokozattal rendelkező mestere.2007-ben megalakult a Hayashi International, az új Hayashi-ha Shito-ryu Világszervezet, melynek kincstárnoki tteendőit bízták rá.  
2007. augusztus 8-án levizsgázott 6. dan övfokozatra .

„A karate sokat jelent számomra. Igyekszem visszaadni azt a sok jót, amit én kaptam. Amennyire segíteni tudom ezt a sportágat, segíteni fogom mindig. Az elnöki posztot társadalmi munkában látom el, természetesen ingyen. Felelősséget érzek a karate iránt, ezért mindent megteszek, hogy sikeressé tegyem a szövetséget.”